Ahol véget ér a szólásszabadság, ott kezdődik a hate speech?
Minden social media platformról hallani az idei évben (és az előző években is), hogy milyen politikusnak milyen tartalmát törölték, mert megsértette az adott cég policy-ját. Miközben azt kommunikálja szólásszabadság címszóval a Facebook, Twitter, a Reddit és a társai, hogy mindenki elmondhatja a véleményét cenzúra nélkül. A Youtube konkrétan azt az üzenetet használja, hogy “broadcast yourself”, tehát mutasd meg magad. Vannak azonban olyan vélemények, amiket annyira nem támogat a “mutasd meg magad” felfogás. Vannak konvzervatív gondolatok, amelyeket “hate speech”-ként jelöl meg a közösségi média, pedig egyszerűen csak egy másfajta felfogásról van szó. Nyilván ami uszító, és egész népcsoportokat elítélő tartalom, azt mindenképpen felül kell vizsgálni. Viszont akkor ne nevezzük függetlennek ezeket a platformokat.
Most akkor van szólásszabadság vagy sem?!
Miközben túlnyomó többségben liberális tartalmak vannak jelen a közösségi médiában, ez elsősorban nem azért van, mert a cégek így állítják be a titkos algoritmusukat. Hanem azért, mert ezeket a felületeket inkább fiatalok, és / vagy liberális beállítottságú emberek használják nap, mint nap. Az viszont valós veszély, hogy mára már csak az a hiteles, és elfogadható tartalom, ami liberális elveket képvisel. Ez lett a normális. Ami ettől eltér, az már nem fér bele a szólásszabadság kategóriájába. Ha például valaki nem áll ki teljes (agyament) mellszélességben a Black Lives Matter mellett, azok egyből rasszistává vannak minősítve. Vagy akik egyszerűen nem értenek egyet a Pride mondanivalójával, az egyből homofób. Pedig nem feltétlenül kell egyik oldalra bekategorizálni valakit azért, mert nem ért valamivel egyet. Erre a “szólásszabadságra” a közösségi média rádobott pár lapáttal.
Egyérteműen nincs szólásszabadság
Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a cégek nem a függetlenségük miatt keresnek dollármilliárdokat. Ezeket a platformokat a cégek hirdetésekre használják, ugyanúgy mint a politikai pártok. A másik lényeges tényező az, hogy ezek CÉGEK, nem állami médiumok. Olyan függetlenséget és szólásszabadság alternatívát használnak, amilyet szeretnének. Az olyan tartalmat, amivel a hirdetőik nem tudnak azonosulni, gyakorlatilag azonnal törlik. Mindegy, hogy annak mekkora a valóságtartalma. Ezek a cégek nem az embereket képviselik. Sosem tették. Csakis a saját bevételükkel, valamint befektetőik pénzzével foglalkoznak.